Építkezések alatt hasznos ismernünk a folyamatok állapotát.
Egy ilyen jellemző például a beton szilárdsága. A szilárdság ismeretében el tudjuk dönteni, hogy a beton felülete járható-e, mikor lehet eltávolítani a zsaluzatot, előregyártott szerkezet esetén mikor lehet folytatni az építkezést.
A probléma az, hogy a beton szilárdságát nehéz megbecsülni. A beton szilárdsága különböző gyorsasággal fejlődik. A kémiai folyamatokat ráadásul a hőmérséklet és az időjárási körülmények befolyásolják, hogy a termék szilárdsága milyen gyorsan vagy lassan fejlődik.
Mégis van esély arra, hogy a szilárdságot gyártás közben nagy pontossággal megvizsgáljuk. Erre egy indexet használhatunk, amit érettségnek nevezünk. A fogalom a hőmérsékletet, az időt és a szilárdságfejlődést kapcsolja össze és fejezi ki egyetlen számmal. A pontosságot pedig azonos kémiai összetételű keverékek korábbi mérési eredményeinek összevetésével határozhatjuk meg.
A következő bekezdésekben leírjuk, mi a beton érettsége, hogyan számítjuk ki, és hogyan lehet ezt a beton szilárdságának becslési módszereként használni.
Érettség?
A betonérettség az idő és a hőmérséklet kombinációját jelenti. A szerkezet hőmérsékleti előzményei alapján három általánosan elfogadott függvény egyikének alkalmazásával számítják ki. Lényegében az érettség a következő:
Érettség = idő * hőmérséklet
A betonérettséggel kapcsolatos fő koncepció az, hogy az idő és a hőmérséklet számos különböző kombinációjával lehet egy adott érettségi értéket elérni.
Természetesen az anyagjellemzők, így a kémiai folyamatok, környezet és a méret mind befolyásoló tényezők.
Hogyan lehet használni az érettségi indexet?
A beton érettsége önmagában nem mutatja meg, hogy a beton mennyire erős. Az érettségi módszer alkalmazásával azonban meghatározható az érettség és a szilárdság alakulása közötti kapcsolat. (Ezáltal az érettségi módszer alkalmas a betonkeverékek korai szilárdságfejlődésének megállapítására is.)
Az érettségi módszer szerint, ha ugyanannak a betonkeveréknek két mintája azonos körülmények között érik, és azonos érettségűek, akkor a szilárdságuk is azonos lesz. Az érettségi módszer használatához kalibrálást kell végezni. (Laboratóriumi illetve ahhoz hasonló körülmények között végzett vizsgálatokat, hogy megtaláljuk a beton érettsége és a beton szilárdsága közötti kapcsolatot. Ez célszerűen egyébként adott periódusonként végzett törésteszteket jelent 28-96 órán keresztül.) Amint már ismerjük ezt az összefüggést, akkor a beton szilárdsága nem csak becsülhetõ, de előrejelezhető a termék adott pontjain végzett maghőméréssel. (Ezt beépített hőmérséklet-érzékelők segítségével lehet megoldani.) Ezáltal az érettséget a hőmérséklet-érzékelők által mért hőmérséklettörténet alapján megismertük. Ezután az érettségi kalibráció és a korábbi adatok összehasonlításával tudjuk a szilárdságot meghatározni.
Néhány előny
Az elmúlt évtized során az érettségi módszer a legmegbízhatóbb módszernek bizonyult a beton korai-szilárdságának becslésére. A módszer egyszerű és jól adaptálható a különböző projektekhez és igényekhez.
Szilárdságbecslés valós időben
Az érettségi módszer alkalmazása lehetővé teszi a beton szilárdságfejlődésének valós idejű nyomon követését is. Ezáltal értékes információkat kaphatunk arról, hogy a betonozási folyamatunk mennyire hatékony.
Jobb projekttervezés
Az időjárás vagy a hőmérséklet változásai miatt nehéz megjósolni, hogy mikor lesz elég erős a beton a következő technológiai lépéshez. Az érettségi módszer alkalmazásával a túl korai vagy túl késői munkavégzés kockázata minimalizálódik, elkerülve a felesleges késedelmeket és csökkentve a pazarlást.
Automatikus dokumentáció
A szakemberek napi szinten sok időt töltenek helyi szilárdságvizsgálattal és adatgyűjtéssel (Schmidt kalapácsozás) illetve dokumentálással. Egy digitalizált rendszer automatikusan elvégzi a mérést, az összes számítást, analitikát és elkészíti a dokumentációt.
A cikkben bemutatott termék a concrete.fit, amelynek magyar verziója a betonszilardulas.hu.