A környezetvédelmi terméknyilatkozatokat (EPD) a termékgyártók jellemzően az építési, gyártási termékek, de akár épületelemek környezeti hatásainak bizonyítására is készíthetik.
Általában tervezők, vásárlók, befektetők kérik, hogy szabályozó hatóságoknak továbbítsák.
A szabályozó hatóságok pedig ezáltal tudnak meggyőződni egy adott termék környezetvédelmi hatásairól.
A környezetvédelmi hatások ismerete végeredményben pedig minőségi, adózási, széndioxid-kvótázási szempontok, vagy egyéb törvényi előírások miatt lényeges.
A helyi követelmények és preferenciák országonként eltérőek, ami komoly fejtörést okozhat a gyártók és exportőrök számára. Ez az útmutató segít eligazodni és kezelni az eltérő követelményeket.
Hogyan készül a dokumentum?
EPD szabvány (program)-üzemeltető: az EPD üzemeltető meghatározza a hitelesítésre vonatkozó követelményeket, részletesebb szabályokat ír ki az EPD-k létrehozására (úgynevezett termékkategória-szabályok), valamint elfogadja és közzéteszi a gyártók által benyújtott EPD-ket azok hitelesítését követően.
Egyes EPD-programok éves díjat számítanak fel a közzétett EPD-k fenntartásáért, mások csak élethosszig tartó díjat számítanak fel a közzétételért. Világszerte több tucat EPD-program létezik. A globálisan működő programok közé tartozik a The International EPD System és az EPD Hub.
Gyártó: az EPD-t mindig az a gyártó (vagy gyártói szövetség) teszi közzé, amelynek árujára vonatkozik. Még akkor is, ha egy tanácsadó készíti, a gyártó felelős a pontosságáért.
Termékkategória-szabályok (PCR): ezek a szabályok részletesebben leírják a követelményeket, mint az alapul szolgáló szabványok. A PCR-ek lehetnek termékkategória-specifikusak vagy általánosak is egy adott termékcsaládra vonatkozóan. Az európai szabványokat követő EPD-k esetében ezek gyakran viszonylag szűk körűek, mivel a szabványok sok részletet határoznak meg.
Szoftver: az EPD elkészítésének az alapja az úgynevezett LCA analízis, ami az életciklus-elemzés egyik hagyományos módszere. A szoftver által készített dokumentációt ezután manuálisan kell még feltölteni adatokkal. (Elterjedt szoftverek a Simapro és a Gabi.)
Szabványok: a fő szabványcsaládok az EN 14040 család és vonatkozó szabványok, az EN 15804 és az ISO 21930. Az építőipari termékek EPD-i többnyire ezen szabványok alapján készülnek – ezek a szabványok biztosítják az összehasonlíthatóság alapját. Az elektronikus és épületrendszerek EPD-i az EN 50693 szabványt is használják. Más szabványokat követő EPD-ket még mindig közzétesznek, de a nagy eltérési lehetőségek miatt ezek szerencsére egyre ritkábbak.
Hitelesítő: a hitelesítőnek a gyártótól függetlennek kell lennie. Ez egy minősített harmadik fél. Ezenkívül a hitelesítőnek mindig az EPD-program üzemeltetője által jóváhagyottnak kell lennie ahhoz, hogy hitelesítést végezzen.
Felhasználói adatbázis: az EPD-ket az általános adatokra vonatkozó háttéradatbázis segítségével kell létrehozni. Ezek az adatbázisok a termék és összetevőinek előállítása, szállítása és ártalmatlanítása során alkalmazott általános ipari folyamatok környezeti hatásait írják le és adják meg. A fő adatbázisok az Ecoinvent, PEF stb. Léteznek kiegészítő ágazati adatbázisok is, de ezek önmagukban általában nem teszik lehetővé a teljes dokumentáció létrehozását.
Mire számíthatunk általában?
Egy harmadik fél által ellenőrzött és közzétett, EN 14040, EN 15804 +A2 / ISO 21930 szabványnak megfelelő EPD levesz minden terhet a gyártók válláról. Ugyanakkor sok ügyfél és számítási módszer még mindig az EN 15804 +A1 alapú adatokat használja.
Információk, amiket az összes EPD-ben megtalálunk.
Szabványok: az összes európai és számos más piac elfogadja az EN 15804+A2 szabvány szerint készített EPD-ket; gyakran elfogadják az ISO 21930 szabvány szerint készített EPD-ket is. Az USA és Kanada az ISO 21930 szabványt alkalmazza a hazai EPD-kre, és néhány esetben csak az ISO 14040/44 szabványt alkalmazzák, amely az EN és az ISO EPD-szabványok alapjául szolgál.
Felhasználói adatbázis: a legtöbb piac elfogadja az alap-adatbázisok felhasználásával létrehozott EPD-ket, de vannak kivételek. Néhány korlátozott esetben meghatározzák, hogy milyen kiegészítő adatok szükségesek.
Költségek: az EPD-készítés költségei nagymértékben eltérnek az EPD-stratégiától függően. Egy nemzetközi tanulmány szerint a teljes költség a következőképpen bontható le:
- 60% – LCA és EPD elkészítése
- 20% – hitelesítés (a hitelesítőnek fizetett összeg)
- 20% – EPD közzététel és regisztrációs díjak (az EPD-program üzemeltetőjének fizetendő).
A fentiekből látszik, hogy sok termék esetén a költségek jelentősen növekednek, ezért célszerű stratégiailag gondolkodni, hogy melyik termékek élveznek elsőbbséget. (Jellemzően a nagy mennyiségű és vagy az etalonnak számító ‘zászlóshajó’ termékek.)
Ellenőrzés: minden piac megköveteli az ISO 14025 szabványnak való megfelelést az EPD-k független ellenőrzéséhez.
Közzététel: a legtöbb piac (ország) elfogadja az EPD-ket bármely EPD-program üzemeltetőjétől, de vannak kivételek.
Nyelv: a legtöbb piac elfogadja az EPD-ket angolul vagy a regionális nyelven, de vannak kivételek.
A nemzeti EPD-követelmények teljesítésének módja
Egyes országban eltérő követelmények is megjelennek, ezért is érdemes stratégiailag gondolkodni, hiszen kereskedelmi akadályokba ütközhetünk
Mire számíthat a kiválasztott országokban
Az alábbi táblázat összefoglalja a különböző piacokon várható főbb követelményeket. A következő részben elmagyarázzuk, hogyan lehet kezelni az összetettebb eseteket. A külön nem említett piacokat nyitottnak tekintjük – ezek elfogadják a regionálisan jellemző adatokat.
A cikk írója Katona Bálint, innovációs és fenntarthatósági szakértő.
A cikkben bemutatott szolgáltatásokkal kapcsolatban bővebb tájékoztatást kollégáink tudnak adni.
Eredeti megjelenés: 2025. február 3.